január

van, amit én mindig is nagyon nem szeretem hónapként tartottam számon, ez alól egyedül az az év képezett kivételt, amikor januárban Japánban voltunk.  de azt hiszem ez nem szorul magyarázatra, hogy miért:)

várom a türkizkék Zazálea táskámat, melyet megérdemeltem a decemberi őrület után és jutalomból kapom magamtól...aztán szembetaláltam magam egy csodás könyvjelzővel...jövő héten hátha már az is meglesz...:)

elkészült 4 mesetáska...

elkészült a negyedik meseváros házikó, mely Norvégiába fog utazni egy táskával együtt, hogy ügyes pici kezek játéka legyen, ha elég tiszták lettek:)

aztán
megjártam az ecserit

és készen van egy pici, madárkás, imádnivaló kincsestasak...

rendeléseim folyamatban, áru érkezések folyamatban
Nellusnak 3 foga jön/jött egyszerre, ezért aztán én nappal nem, csak éjjel tudok dolgozni...
lassan elő kell vennem a szemüveget:(

a rizs újragondolva, avagy kinek mi köze Japánhoz?

szívem csücske Japán....lehet azért marad ez mindörökre így, mert ott fogant a lányunk is...de ez már csak a hab volt a tortán, azt hiszem...:)

amikor én a nyáron úgy gondoltam, hogy hátha lenne értelme próbálkoznom az alkotásaim eladásával, akkor ilyen neszeszerből készült az első 3 alkotás, amit feltöltöttem és megnyitottam az IDASAGOK boltot....el is kelt mindegyik.....aztán persze mindig menni kell előre...mindig volt , van és lesz valami új ötlet, valami új irány...
de egy megrendelőnek hála ma készítenem kellett egy párat...
két dolog történt
1. rájöttem, hogy imádom ezeket a jó kis kézbe simulós tárolókat, csodás fogás esik rajtuk
2. rájöttem, hogy nagyon tetszenek
3. csoda jó dolog rizst önteni beléjük:)   kiszedni kevésbé:)

konklúzió:

visszakerülnek a palettára...

és persze a jelen