Lenvászon és csipke, ha találkozik a fém kerettel

nem először nyúltam a 20 cm-es íves fém kerethez, ha táskát akartam készíteni...


ez volt az első...
http://meska.hu/ProductView/index/333407


aztán most ezek közül szemeztem a 74-sel...

http://vigyazzkeszvarrj.blogspot.com/2011/11/taska-minta-20-cm-es-ives-kerethez.html

Mivel Szilvi  (  www.fabtextil.hu  )  elküldi a szabásmintát, ha veszel ilyen keretet és szeretnéd:), ezért tutira megy az ember lánya...."csak" a többit kell kitalálni....
Tutorial nem volt ehhez, ezért készítettem. Hátha hasznára válik valakinek, illetve megosztanám a keretbe varrás területén szerzett tapasztalataimat is, mert mostanra már elég "sok keret van a kezemben", lassan kiforr a legideálisabb módszer...

Nem oly régen csodás lenvásznat szereztem négerbarna, natúr és türkizkék színekben.
Megkaptam a csipkéimet.
Nem bírtam magammal.
Mutatom, hogy mi készült....

Kiszabtam mindent   ( kivéve a merevítést, mert azzal megvártam, hogy összevarrjam az alsó és a felső részt és utána szabtam ki hozzá).....én részemről ezt a részét szeretem a legkevésbé az egész varrósdinak...unalmas, hosszadalmas és különben is,ekkorra én már remegek, annyira varrnám, hogy lássam már végre, hogy annyira szép lesz-e, mint ami  a fejemben van.....

Logikusan 2 db a négerbarna aljából, 2 db a natúr felső részből, 2-2 db a bélésanyagból, 1-1 db a szélességet adó talpából, aljából.
Odaraktam már a  csipkét is, mert odapróbálgattam, melyik tetszik a lennek,  a színnek, tervben volt még egy régi ecseris darab csipke felhasználása is, amit nagyon szeretek, de a végén az már csak nem került bele.

A hajtásokat odaöltöttem mind a két külső és  mind a két bélésanyagon. 

Aztán rádolgoztam a felső, lenyíló részre a csipkét és a barna lent. Csak mértékkel, mert a kevesebb néha több, mint jól megtanulhattuk már..:)

Aztán következett a csipke...MIvel íves a táska ezen vonala, ezért figyelni kell, hogy elég anyagot hagyjunk, ráncoljuk, mert különben felugrik és nem fekszik ki szépen a csipke..akkor pedig ugye hiába minden..:)

Készen van a külső  héj eleje....a hátulja időben kevesebb a csipkék nélkül ugye...

 

itt már kiszabtam hozzá a vastagságát, tartását adó merevítésként használt molton anyagot is..

Odatűzzük a mélységét adó talprészhez....ezt nem érdemes kihagyni és Hűbelebalázsként nekiesni a varrásnak....látni kell, hogy hogyan jön ki...

Készen van a héj...juhéééé

Ugyanezt megcsináljuk  a bélésnek szánt anyagból is, ezen figyelni kell, hogy maradjon egy rés, ami keresztül majd az egész táskát kifordítjuk, ha megtörtént a két héj összevarrása....

Össze kell hogy varrjuk a felső, belenyúláskor használt részeken a héjat és a bélést....ehhez színt színre fordítva  (ez nagyon fontos!) egymásba csúsztatjuk a két héjat. 

Itt látni, ahogyan egymásba csúsznak..ideális esetben még stimmelnek is:) csak  a pontos szabás a titka mindennek:)

Az én Nagymamám mindig fércelt...én annyira sajnáltam már rá kiskoromban is az időt, hogy amikor felnőtt fejjel a neten megláttam, hogy valaki csak gombostűzi, majdnem felsikoltottam a gyönyörűségtől....ez igen! így kell időt spórolni:) mára már erre is sajnálom... de mindig rá kell jöjjek, ez bizony kifizetődő ráfordítás...

Körbevarrjuk az összefogott két héjat...

Így néz ki a körbevarrás befejeztével.. Az íveknél, szűk helyeknél bevagdosunk, mert nem fog szépen kifeküdni az anyag a kifordítást követően. 

és jön a kifordííííítás:)  a kedvenc részem:)  ilyenkor ugrik a majom a vízbe...sejthető a végeredmény....vagy nyilvánvaló egy rontás...ilyenkor nézi végig az ember a varrásokat, meghúzogatja, ellenőrzi, mindenütt mindent egybefogott-e, stimmel-e, mert amíg még simán visszafordítható, addig könnyen és gyorsan lehet korrigálni......

Amikor a legelső fémkeretes művemet készítettem  (jó vastagon merevítve, mert ez a mániám:), nem varrtam le kívül a legszélét....órákig küszködtem a keretbe való beszuszakolással és bevarrással....azt hittem feladom....benne volt a tutorialban, csak én nem figyeltem, mert megy ez nekem!!!.........hm.......  szóval, fontos és nagy segítség, hogy a kifordítás után szépen a szélén, de tényleg, kb. 3-4 mm-re a szélétől letűzzük. Összenyomja az anyagokat, a helyére tesz mindent, sokkal szebb és könnyebb a keretbe varrás....

így néz ki a kész mű, melyet már csak a keretbe kell varrni. Én még itt sem varrom be a kifordításhoz szükséges lyukat. Tényleg csak a legvégén. 

Odarakom a keretet. Na, most nem kell pánikba esni...Én legelőször ezt tettem:) Nem stimmel. de nem is kell neki, majd a varrással a helyére kerül:)

LÁtni, hogy sokkal magasabb a táska, mint a keret. Ha pont akkora lenne mindenhol, akkor 1. nem lenne mélysége a táska szájának, csak egy kis szűk nyílás, amibe épp beférne a kezünk, de nem látnánk le az aljára ...2. akkor nem lenne némi ránc, ami szép textúrát ad az egésznek.

Nekem az vált be, hogy a közepét és a két szélét odaöltöm. Így tudom, mekkora darabot kell elosztanom, tuti, hogy szimmetrikus lesz, nem lehet elrontani utána a varrást!!!

Ha vastag a merevítés, mint itt is.....

Akkor a Férjemtől megszerzett fogóval egyszerűen összenyomom az anyagot, hogy besimuljon szépen a keretbe.

A közepe és a szélei beöltve, majd ezt követően szépen beigazgatjuk az anyagot. Néha erőszakosan, néha mint  a kezes bárány, egyből beigazodik....de a végén el kell jussunk oda, hogy még nincs varrva, de szépen benne marad a keretben.

És akkor jön a varrogatás-olyan tűvel, ami elég erős, csak erre használom, mert a fémbe ütközve csorbul a hegye és persze egy jó gyűszűvel, ami nagyon sokat segít, hogy áttoljam az anyagon na tűt...itt már van anyagvastagság......(lehet, hogy ha egy réteg vékony flízzel készíteném, akkor sima ügy lenne, de én azt szeretem, ha van benne anyag, mert engem arra tanítottak, hogy akkor van valami rendesen megcsinálva, ha az ember fia lánya nem sajnálja belőle azt, amit bele kell tenni. Legyen szó akár sütiről, akár egyéb ételről, vagy bármi másról.

Hohóóóó....íme már keretben.....

Több fix elem van jelen, amikor varrok,....az egyik,  a kislányom lába, (amíg ébren van ) lehetőleg mindig a varrott tárgy közvetlen közelében, itt még a társam volt az éjszakában a pici csiga, meg a hintaló....:)

és akkor az ember lánya érzi, hogy szép és jó, de még hiányzik valami....nem sok, csak egy kicsi....némi hímzés következett....majd egy bőrpánt felvarrása a mélységét adó ívre....agyaltam azon, hogy egy karabínerrel rakom fel a bőrszíjat a keret két kicsi karikájára....de belefészkelte az agyamba magát az a gondolat, hogy mivel ez már nem kicsi táska, esetleg akkora lesz a súly, hogy mi lesz, ha megfeszül a karabíner és letöri a kis karikát és akkor jaj.....ezért inkább a textilre varrtam, a keret alja alá...így jónak tűnik:)

az egyik kis karikára pedig kapott egy csodás barna szaténszalagból készült masnit..ez inkább csak ideiglenes dísz, mint tartós elem, de  bájos:)

Itt látni a bőrszíj rögzítését. Bőrvarró cérnával, kézzel varrtam fel.

Hogy sejthető legyen:itt benne van az én nem kevés cuccom a táskában, plusz a Nellus uti készlete....pelusok, törlő, pohár, krém, játék....némi kisperec és alma.....szóval nem kis borítéktáska:)

pénztárca, madaras Miller anyagból

mert
ha van az embernek egy Húga, akinek nem jó ám bármiféle csatos, keretes pénztárca, akkor bizony fel kell találni a spanyol viaszt....
azt ki tudta választani, hogy dupla rekeszest szeretne.  a többit oldjam meg.
Ha keretről van szó, akkor az ember INNEN vásárol.
MIvel ITT látni hozzá ingerlő és csodaszép kész "pályaműveket", ezért az ember Húga egyre lelkesebb lesz...a végén elhangzik: karácsonyra ezt kérem..amikor úsztam a melóban...hajnalokig varrtam...kezdjek neki egy újdonságnak..de úgy, hogy annyira kevés Birdsong anyagot hagytam, hogy esélyem sem volt hibázni.
Innen szép győzni:)


mondaná a vájt fülű, szemű olvasó, nincs gond, hisz Szilvi küldi a szabásmintát, semmi meló vele, rutinműtét:)
igen ám, de itt a szabásminta nem elég....jó lett volna a tutorial...óvatos érdeklődés: van-e esetleg?
hát, csak kínaiul van egy pár sor.....na, az ugyan nem sokat segít:)

Igen ám, de amikor elkezded nézegetni az az egy-két fotót és kiderül, nem is olyan nagyon egyértelmű ez...csak tippjeid vannak.
Anyagod meg éppen elég...:)

Megoldottam....nem mondom, hogy nem kellett visszabontani, de valami triviális hiba miatt, amit meg ugye szeretünk:)
készültek fotók is, ha legközelebb készítek egy ilyet, újrafotózom, mert azért ezen nyomot hagyott a sok napos nem alvás és hát na......de talán sikerül kibogozni azt, amiért készült:)


én az a fajta vagyok, aki képes annyi merevítőt belerakni, hogy "úgy álljon az a pénztárca, mint Katiban a gyerek", hogy a tűk törnek sorra...de aztán csak úgy áll!:)
lehet, hogy egy kicsit lehetett volna kevesebb a merevítés, de onnan már nem volt visszaút:)

Lássuk a célt.

Lássuk a kiszabandó részeket:

Először kezdjük a tárca elején a tépőzáras zseb varrásával.

 Színt színre fordítva összevarrjuk, majd visszahajtva letűzzük kívűlről is..mert úgy szebb. ...ugye....

 

Aztán ugyanezt elkövetjük a belső "térelválasztókkal is...szám szerint kettővel....

Aztán megvarrtam a kis első zseb ráhajtóját. Kifordítottam, körbetűztem és végül kapott egy darabka csodás rózsaszín tépőzárat  (mely varázslatos módon volt itthon, mert korábban kellett egy babakönyvhöz:)

Na és akkor itt indul a mandula...ugye van egy ragasztós textil közbélés mind a két madaras anyagon..van egy réteg Molton (talán mostmár jól emlékszem a nevére) anyag, mely  merevíteni, testet adni hivatott, van az első, külső kis zseb és van a kis belső térelválasztó  (elnézést ezekért e szakszavakért, melynek több köze van a lakberendezéshez, mint a varráshoz, de ez jutott eszembe), szóval a kis térelválasztó pedig szintén kapott merevítést, ő vékony gyapjúfilc formájában.
Ezeket most összeborigatjuk szépen, hogy majd kifordítva  a kívánt eredményt hozzák meg nekünk.
Legalul a MOlton bélés, aztán színével felfelé az egyik madaras, vagyis az egyik külső fél, azon a külsö zseb, azon a belső zseb ( hiszen kifordításkor az egyik az egyik oldalra, a másik a másik oldalra fog kerülni. ez lesz a tárca eleje), majd az egész szendvicset beborítjuk színével lefelé a madaras anyaggal. Összevarrjuk és a tetején hagyunk egy kis rést kifordítani.(azért itt, mert ezt utána bevarrjuk a keretbe..nem fog látszani, ha nem lesz csodás  és egyenletes a kifordítás utáni összevarrás.)

Így néz ki kifordítás után:

Ezek után felvarrjuk a külső zseb fedelét.

Így készen vagyunk a  pénztárca első felével, ami utána már a teljesen sima ügy, csak egy oldalon zsebes hátsó rész következik.
Ugyanaz a módszer, mint az elsőnél. csak itt 1 zsebbel kevesebbek vagyunk, ugye...

Amikor idáig eljutottunk, felsóhajthatunk.
Megvan a java:)
Már csak a keretbe varrás van hátra, ami igazán gyerekjáték. Ez a keret rövid is, egyenes is:)
Én jópár keret bevarrása után amit javasolhatok:
-az elején nekem megette a cérnát a keret..lépten nyomon elszakadt..ma már rutinos róka..bőrvarrócérna...2 szál, duplán fogva..vagyis 4 szállal öltök...atombiztos és erős:)
-jó minőségű tű, mert törik, amikor "én akkor is kidugom ott, még ha  a lyuk nem ott van, akkor is":) dolgokkal küzdesz:)
-ezt a tűt utána másra nemigen tudod használni...a hegye az gyorsan sérül...(persze ha nagyon vékony a varrnivaló, akkor nincs gond, de ugye én bélelek, mint az őrült és ezért nagyon vastag bevarrni valót eredményez.

igen, én úgy fotózok, hogy van egy másodpercem, míg el nem emeli a Lányom a fotózandó tárgyat és nem viszi szemlélődésre el:)


Amikor idáig eljutottam, akkor tetten félre. Mondván, már csak az alját és a zsebek tetejét kell belülről összevarrni, ezt akár a kocsiban is megcsinálom hazafelé.
Azonban 24.-én éjjel, amikor még mindig az ajándékok egy részét varrtam, akkor nyilvánvalóvá vált, hogy talán nem csak nekem kellene ezekkel mókolnom.
Ígyaztán az én kedves testvérem egy olyan pénztárcát kapott, amin a Férjem is dolgozott.:)
Messze áll a munkája ettől nagyon, azonban pontosan,precízen dolgozik, bármit csinál.

Így aztán néhány instrukció után bátran bíztam rá az összevarrást. Nem csalódtam. csodás munkát végzett.
A belső zsebeket alul, belülről varrta össze, majd a felső szélüket olyan pici öltésekkel, mintha géppel varrtam volna:)


Ani pedig boldogan használja és elégedett. Ugye?:)