gyermekkoromban csak az Édesanyám hívott Szilvusnak...imádtam...aztán amikor megismertem a későbbi Férjemet, valahogyan Ő is erre szokott rá...jó volt ez így.....azóta így hív a Keresztlányom és a Tesóm is....a Férjem meg már nem...
Családon belül nem hívtak Idának....arra ott van a Nagyim és Édesanyám....
Azonban lassan mindenki más Idának szólít, ennek egyre színesedő változataival együtt:)
Idám, Idus, Idukám, meg biztos van még, ami nem jut eszembe:)
Ami miatt ez érdekes, mert kapok néha leveleket, hogy találkoztak a tárgyaimmal és messziről megismerték, hogy ez Idaságok.....nem mind, de van egy-kettő, ami okoz ilyen szívet melengető leveleket:)
Ma este, amikor a "stand"-ról (by Tóth Nelli) megérkezvén a Dédinél épp az esti locsolós feladatomat láttam el és gyorsan még ide oda csaptam a kapával is, mert ekkora már emberivé kezdett válni a levegő, Lili mellettem guggolva a pénztárcámat nézegette.
Feltette a kérdést, bár gyanította a választ:), mire én: igen, ezt én készítettem...
mire Ő: gondoltam, mert ez olyan Szilvusos.........mondta Ő, 8 évének összes bölcsességével és meglátásával együtt:)
furcsa volt....:)))
Íme a delikvens:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése