2012. február 29., szerda

holnap

egy olyan lépést készülök megtenni, ami remélem nagyon sok mindent befolyásolni fog a jövőben.

kéretik némi energiát küldeni annak, aki tud ilyesmit....
addig is...








2012. február 27., hétfő

türkiz

lenvásznat vettem a múltkor, mert imádom...
az éjjel, mindamellett, hogy nagyüzem van egy nagyszabású projecthez gyártok ecseriket, még egy türkiz kikívánkozott belőlem....
meg tegnapelőtt egy zsákvásznas táska...






most pedig megint egy csoda készül:)


2012. február 24., péntek

gyönyörű


akinek van  a családjában Nagyi által szőtt kincs és nincs szíve megválni tőle...de igazán nem is tudja, hogy hogyan is tegye a mindennapjai részévé újra....  mert ezek kincsek..mert gyönyörű kézimunkák....és azt kéri, tegyük használhatóvá...
e nagy munka egyik fázisképe ez....


különösen szeretem csinálni....
ez nem ilyen mű izé...
itt nincs még tegyünk még egy csipkevirágot ide, meg egy gyöngyöt amoda...
ez itt a maga egyszerűségében és szépségében pompázik, mutat nagyon jól és használható nagyon sokáig, mert ezek a kézzel szőtt textilek ezek úgy, de úgy  meg vannak szőve, hogy csak na...bennük van az anyag és ez még nagyon sokáig lehetővé teszi a tulajdonosuk számára, hogy szeretettel használja őket.


további képek várhatóak,mert még ez a kollekció első részlete....

2012. február 23., csütörtök

színek és bőrök

tavaszt akarok



ma be kellett mennünk a városba beszerzésre...kicsit jobb idő van, még jól is esett:)
betévedtem egy pici bőrös műhelybe..ahol 1. jól eldiskuráltam a tulajjal, milyen bajok vannak ebben az országban a munkához való hozzáállással és a vásárlási kedvvel, erővel, 2. csodás pasztell velúrbőröket vettem igen baráti áron....
és mert olyan vagyok, nem bírtam ki
gyorsban varrtam...ez oylan hűbelebalázs varrás...majd jó lesz valamire.....
az egyik gyorsan neszeszer lett,  a másik pedig fog kapni egy halcsontot merevítésnek, aztán meglátjuk hol nyeri el végső helyét......
a bőrök..



és a gyors művek....


2012. február 19., vasárnap

Lenvászon és csipke, ha találkozik a fém kerettel





nem először nyúltam a 20 cm-es íves fém kerethez, ha táskát akartam készíteni...


ez volt az első...
http://meska.hu/ProductView/index/333407


aztán most ezek közül szemeztem a 74-sel...

http://vigyazzkeszvarrj.blogspot.com/2011/11/taska-minta-20-cm-es-ives-kerethez.html

Mivel Szilvi  (  www.fabtextil.hu  )  elküldi a szabásmintát, ha veszel ilyen keretet és szeretnéd:), ezért tutira megy az ember lánya...."csak" a többit kell kitalálni....
Tutorial nem volt ehhez, ezért készítettem. Hátha hasznára válik valakinek, illetve megosztanám a keretbe varrás területén szerzett tapasztalataimat is, mert mostanra már elég "sok keret van a kezemben", lassan kiforr a legideálisabb módszer...

Nem oly régen csodás lenvásznat szereztem négerbarna, natúr és türkizkék színekben.
Megkaptam a csipkéimet.
Nem bírtam magammal.
Mutatom, hogy mi készült....

Kiszabtam mindent   ( kivéve a merevítést, mert azzal megvártam, hogy összevarrjam az alsó és a felső részt és utána szabtam ki hozzá).....én részemről ezt a részét szeretem a legkevésbé az egész varrósdinak...unalmas, hosszadalmas és különben is,ekkorra én már remegek, annyira varrnám, hogy lássam már végre, hogy annyira szép lesz-e, mint ami  a fejemben van.....

Logikusan 2 db a négerbarna aljából, 2 db a natúr felső részből, 2-2 db a bélésanyagból, 1-1 db a szélességet adó talpából, aljából.
Odaraktam már a  csipkét is, mert odapróbálgattam, melyik tetszik a lennek,  a színnek, tervben volt még egy régi ecseris darab csipke felhasználása is, amit nagyon szeretek, de a végén az már csak nem került bele.

A hajtásokat odaöltöttem mind a két külső és  mind a két bélésanyagon. 


Aztán rádolgoztam a felső, lenyíló részre a csipkét és a barna lent. Csak mértékkel, mert a kevesebb néha több, mint jól megtanulhattuk már..:)


Aztán következett a csipke...MIvel íves a táska ezen vonala, ezért figyelni kell, hogy elég anyagot hagyjunk, ráncoljuk, mert különben felugrik és nem fekszik ki szépen a csipke..akkor pedig ugye hiába minden..:)




Készen van a külső  héj eleje....a hátulja időben kevesebb a csipkék nélkül ugye...



 
itt már kiszabtam hozzá a vastagságát, tartását adó merevítésként használt molton anyagot is..


Odatűzzük a mélységét adó talprészhez....ezt nem érdemes kihagyni és Hűbelebalázsként nekiesni a varrásnak....látni kell, hogy hogyan jön ki...

Készen van a héj...juhéééé

Ugyanezt megcsináljuk  a bélésnek szánt anyagból is, ezen figyelni kell, hogy maradjon egy rés, ami keresztül majd az egész táskát kifordítjuk, ha megtörtént a két héj összevarrása....
Össze kell hogy varrjuk a felső, belenyúláskor használt részeken a héjat és a bélést....ehhez színt színre fordítva  (ez nagyon fontos!) egymásba csúsztatjuk a két héjat. 


Itt látni, ahogyan egymásba csúsznak..ideális esetben még stimmelnek is:) csak  a pontos szabás a titka mindennek:)

Az én Nagymamám mindig fércelt...én annyira sajnáltam már rá kiskoromban is az időt, hogy amikor felnőtt fejjel a neten megláttam, hogy valaki csak gombostűzi, majdnem felsikoltottam a gyönyörűségtől....ez igen! így kell időt spórolni:) mára már erre is sajnálom... de mindig rá kell jöjjek, ez bizony kifizetődő ráfordítás...

Körbevarrjuk az összefogott két héjat...



Így néz ki a körbevarrás befejeztével.. Az íveknél, szűk helyeknél bevagdosunk, mert nem fog szépen kifeküdni az anyag a kifordítást követően. 

és jön a kifordííííítás:)  a kedvenc részem:)  ilyenkor ugrik a majom a vízbe...sejthető a végeredmény....vagy nyilvánvaló egy rontás...ilyenkor nézi végig az ember a varrásokat, meghúzogatja, ellenőrzi, mindenütt mindent egybefogott-e, stimmel-e, mert amíg még simán visszafordítható, addig könnyen és gyorsan lehet korrigálni......


Amikor a legelső fémkeretes művemet készítettem  (jó vastagon merevítve, mert ez a mániám:), nem varrtam le kívül a legszélét....órákig küszködtem a keretbe való beszuszakolással és bevarrással....azt hittem feladom....benne volt a tutorialban, csak én nem figyeltem, mert megy ez nekem!!!.........hm.......  szóval, fontos és nagy segítség, hogy a kifordítás után szépen a szélén, de tényleg, kb. 3-4 mm-re a szélétől letűzzük. Összenyomja az anyagokat, a helyére tesz mindent, sokkal szebb és könnyebb a keretbe varrás....



így néz ki a kész mű, melyet már csak a keretbe kell varrni. Én még itt sem varrom be a kifordításhoz szükséges lyukat. Tényleg csak a legvégén. 

Odarakom a keretet. Na, most nem kell pánikba esni...Én legelőször ezt tettem:) Nem stimmel. de nem is kell neki, majd a varrással a helyére kerül:)

LÁtni, hogy sokkal magasabb a táska, mint a keret. Ha pont akkora lenne mindenhol, akkor 1. nem lenne mélysége a táska szájának, csak egy kis szűk nyílás, amibe épp beférne a kezünk, de nem látnánk le az aljára ...2. akkor nem lenne némi ránc, ami szép textúrát ad az egésznek.

Nekem az vált be, hogy a közepét és a két szélét odaöltöm. Így tudom, mekkora darabot kell elosztanom, tuti, hogy szimmetrikus lesz, nem lehet elrontani utána a varrást!!!

Ha vastag a merevítés, mint itt is.....

Akkor a Férjemtől megszerzett fogóval egyszerűen összenyomom az anyagot, hogy besimuljon szépen a keretbe.

A közepe és a szélei beöltve, majd ezt követően szépen beigazgatjuk az anyagot. Néha erőszakosan, néha mint  a kezes bárány, egyből beigazodik....de a végén el kell jussunk oda, hogy még nincs varrva, de szépen benne marad a keretben.


És akkor jön a varrogatás-olyan tűvel, ami elég erős, csak erre használom, mert a fémbe ütközve csorbul a hegye és persze egy jó gyűszűvel, ami nagyon sokat segít, hogy áttoljam az anyagon na tűt...itt már van anyagvastagság......(lehet, hogy ha egy réteg vékony flízzel készíteném, akkor sima ügy lenne, de én azt szeretem, ha van benne anyag, mert engem arra tanítottak, hogy akkor van valami rendesen megcsinálva, ha az ember fia lánya nem sajnálja belőle azt, amit bele kell tenni. Legyen szó akár sütiről, akár egyéb ételről, vagy bármi másról.

Hohóóóó....íme már keretben.....
Több fix elem van jelen, amikor varrok,....az egyik,  a kislányom lába, (amíg ébren van ) lehetőleg mindig a varrott tárgy közvetlen közelében, itt még a társam volt az éjszakában a pici csiga, meg a hintaló....:)


és akkor az ember lánya érzi, hogy szép és jó, de még hiányzik valami....nem sok, csak egy kicsi....némi hímzés következett....majd egy bőrpánt felvarrása a mélységét adó ívre....agyaltam azon, hogy egy karabínerrel rakom fel a bőrszíjat a keret két kicsi karikájára....de belefészkelte az agyamba magát az a gondolat, hogy mivel ez már nem kicsi táska, esetleg akkora lesz a súly, hogy mi lesz, ha megfeszül a karabíner és letöri a kis karikát és akkor jaj.....ezért inkább a textilre varrtam, a keret alja alá...így jónak tűnik:)



az egyik kis karikára pedig kapott egy csodás barna szaténszalagból készült masnit..ez inkább csak ideiglenes dísz, mint tartós elem, de  bájos:)


Itt látni a bőrszíj rögzítését. Bőrvarró cérnával, kézzel varrtam fel.

Hogy sejthető legyen:itt benne van az én nem kevés cuccom a táskában, plusz a Nellus uti készlete....pelusok, törlő, pohár, krém, játék....némi kisperec és alma.....szóval nem kis borítéktáska:)




2012. február 17., péntek

csipkék a tulipánok földjéről majd off

megkaptam ma a Hollandiából rendelt csipkéimet.
Ennek története van.
miután az első havazós napok egyikén, egy szombat reggel a keresztlányommal és a lányommal az ecserin fagyoskodtunk, a nem túl boldog urammal kiegészülve, egy órán keresztül válogattunk egy nagyon kereskedő széles nénitől, volt mersze azt mondani a csipkékre, hogy nagyon kedvezően számolta az árat és csak 28.000 HUF a fizetendő összeg, de tényleg csak azért, mert sokat veszek.....
úgy visszaraktam az összeset, hogy arról kódult...
(legszívesebben az arcába üvöltöttem volna, hogy igen, higgye el, én tudom, hogy ez kézimunka, de azt is tudom, hogy nem ő készítette. mert ha az ült volna ott előttem, aki azok fölött a csipkék fölött görnyedt, esküszöm kifizettem volna. (bár lehet, hogy nem volt nálam annyi pénz, de kértem volna kölcsön Zolitól:)
de így, hogy ő valahonnan fillérekig alkudva kiszedi valakiből  a hagyatékot, így nekem ne ossza az észt, hogy kézimunka....
szóval, úgy eldurrant az agyam, (persze aztán találtam egy nénit, akinél vettem, szépek, szépek de nem annyira bepisiliősen...) szóval, utána elkezdtem keresni csodás, szalagban kapható szép csipkéket.....
nem túl sok sikerrel....aztán valahogyan beleszaladtam a facen a Csipkedesign.hu oldalba, ahol megláttam egy fotót, amin csupa olyan csipke volt, mint amit szerettem volna magaménak tudni.... Az oldal  tulaja,
Árvai-Mórocz Ágnes végtelenül kedvesen és segítőkészen keresgélt  helyettem, velem..
Így Ő találta meg a
oldalt. 
Árajánlatot kértem, kaptam és nagyon jók. 
A posta pedig ingyen van. 
Február hetedikén találta meg Ági a céget és tizenhetedikén a kezemben voltak a csipkék.  Ebből a legtöbb időt azt hiszem az én válogatásom vette el:)



Így aztán antik csipkének  nem nevezném, de csodálatos, finom pamutcsipkének igen!:)



Nem bírom ki....mert egyrészt nőből vagyok, másrészt meg ami új, az ugye jobban mozgatja az ember agyát...gondoltam gyorsan varrok belőle egy keretes táskát és egy kis csatos bukszát. 
Erre a varrógépem szaggatni kezdte a cérnát...
 Beletelt egy kis időbe...hmm.....mire rájöttem, hogy a tűtalpat meg kell csiszolnom...rám férne már egy új.....
de holnap nincs nyitva, ahol venném..... hát miért is lenne szombat délelőtt??



ma mandulás pisztrángot ettük a lányommal..




Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Népszerű bejegyzések