túl vagyunk egy nyaraláson, Szlovéniában, aminek egy jelentős részét a Horváth tengerparton töltöttük, mert az bizonyult kielégítőnek "kicsiny családunk" számára......
hogy 3 gyerek mellett ki tud pihenni nyaralás alatt, arra azért kíváncsi lennék....én nem nagyon tudtam...
lassan egy pár hete annyira, de annyira "agyonvertnek" érzem magam, hogy az el nem mondható:)
lassan megyek a patikába magnéziumért:)
hazaérkezésünk óta tart a levendula őrület
a szlovén drága, ám fullos szállásunk másik nagy előnye a házak előtt leledző rengeteg levendula, mely gyakorlatilag szemrebbenés nélkül viselte, hogy én napjában kétszer alaposan megszedem...meg sem látszott rajta.....
az autóban viszont kb. a következő 10 évben esély sincs molyra:)))
készültek azóta különböző stílusban illatosító párnácskák
aztán festettem diófalevéllel lenvásznat és csipkét
festettem mályvával is, nagyjából értékelhetetlen lett, 2 db zöld született, sok és lila helyett...hja kérem, meg van ennek is a varázsa:)
aztán festettem lila káposztával...ilyen csodás színeket, mint amiket főztem, ritkán látni, még palettán is...csodás türkizkék, vagy inkább erős tengerzöld, timsóval együtt mesés lilává változott a festőlé fele...csodásak voltak a vásznak is.....visítottam a boldogságtól....
majd miután kivettem a festőléből és kiöblítettem, elillantak a színek...nyom nélkül és véglegesen....majdnem sírva fakadtam....(igen, ez a végletek napja volt:))))
újra kell csinálnom, csak időt kell rá találnom
ma kaptam céklát, holnap az jön:)
ami még van: továbbra is strand, egy keresztgyerekem és egy leánygyermekem, aki állandóan Nem-et mond mindenre, kétségbeejtően rosszul hat a lelkemre az állandó visszautasítás....főzés, varrás, kertészkedés
ma éjjel bővült még a történet pasztell rózsaszín nemezbogyós franciakapcsos fülbevalót akarok című őrülettel, megrendelve az alapanyag, gyűrű is lesz......(mert van rá időm, ugye.......)
ja és a legdurvább
vasárnap délután a teraszon üldögélt a család női tagjainak azon kis csoportja, akik épp a vidéki tartózkodást gyakorolták, Édesanyámat befogtam, kifordítgatta a levendulás zsákokat, a lét kiscsaj játszott a homokozóban (nem is mutattam még, én csináltam kora nyáron:), amikor egyik pillanatban pukkant valami és füstölt a varrógépem, a ketrecharcos, ugye, mint tudjuk:)
biztosíték le, füstszag szét, mi Nők, lefagytunk....
garancia lejárt...miért is ne járt volna le...
írja a figura, kitől vettem, no para, ez nem a motor leégéssel egyenlő, ne aggódjak
meséljem el az Uramnak, hogy ezt és ezt csináljon, mert ez csak egy zajszűrő ellenállás vagy mi volt, vegyük ki, ha gondolom.....na, mondom magamban, akkor ezt is Magad Uram, ha más nem segít, nekem kell megcsinálnom...de a levél végén volt, ha akarom...ha nem akarom kivenni, akkor nem zavar ott semmit, maradhat is, a agép működni fog, ne aggódjak
hát, kimentem, kipróbáltam és tényleg...a HARCOS KÜZD!!!!:)
nem hangosabb, nem tudom mit csinált, vagy mit nem a szűrő, de nem érdekel, hogy ott van benn:)
utálom az elektromosságot, én a textilt szeretem:)
úgyhogy újra tudok dolgozni, bár egy rossz ellenállással a gépemben.....de leküzdöm:)
2012. július 30., hétfő
2012. július 14., szombat
alakítósdi
azért nem lennék jó hivatásos varrónőnek, mert amit muszáj, azt én nem tudom megcsinálni:)
nehezen boldogulok a megrendelésekkel, most is végtelen türelemmel vár két táska egy gazdája, melyet ezúton is köszönöm, készen lesz, csak türelem kell hozzám, meg az azért sem, mert én az ilyen ruhaátalakítósdit nagyon nem....
de!!
a múltkoriban Édesanyámmal turiztunk, én imádok:) és egy olyan csodás hófehér szoknyát találtam, hogy nem lehetett ott hagyni.
16-os méret volt beleírva, nekem a 10-es kényelmesen jó, megnéztem, sima ügynek tűnt, itt kibontom, ott levágok, itt összevarrom és már kész is.......
A Dédi segített, mert látta, nagyon félre van rakva, kibontotta, ahol kellett.
Ma elővettem. Hát, több órám ment rá, mintha egy újat varrtam volna...
De KÉSZ van:)
íme:
nehezen boldogulok a megrendelésekkel, most is végtelen türelemmel vár két táska egy gazdája, melyet ezúton is köszönöm, készen lesz, csak türelem kell hozzám, meg az azért sem, mert én az ilyen ruhaátalakítósdit nagyon nem....
de!!
a múltkoriban Édesanyámmal turiztunk, én imádok:) és egy olyan csodás hófehér szoknyát találtam, hogy nem lehetett ott hagyni.
16-os méret volt beleírva, nekem a 10-es kényelmesen jó, megnéztem, sima ügynek tűnt, itt kibontom, ott levágok, itt összevarrom és már kész is.......
A Dédi segített, mert látta, nagyon félre van rakva, kibontotta, ahol kellett.
Ma elővettem. Hát, több órám ment rá, mintha egy újat varrtam volna...
De KÉSZ van:)
íme:
2012. július 2., hétfő
készen
vannak a korábban lenre hímzett remekművek feldolgozásai:)
ezek készültek belőlük:
Aztán ugye ha az ember lánya minden nap strandra jár, akkor előbb utóbb a lányok hozzákezdenek, kellene strandtáska nekem is, meg nekem is....
ezért készültek:
ezek készültek belőlük:
ezért készültek:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Népszerű bejegyzések
-
nem oly régen találtam egy csodás fotót és egy fantasztikusan egyszerű gyurma receptet a neten... rengeteg csodásnál csodásabb képpel tal...
-
venni ma magamnak egy Ducsai Judit twins táskát....mert megérdemlem elmentünk a Mom-ba, mi, Ferihegytől, ami már nem is ferihegy.....de a M...
-
mivel a hétvégi nappalaim finoman szólva is a nem kis család és a háztartás együttes működtetésével zajlik, ezért nekem hétvégén nem marad m...